Mi a művészet célja? Egy kérdés, sokféle válasz. Balzac például a természet kifejezését, míg Brecht a valóság formálását, Tahi Tóth László pedig a tolerancia erősítését tekinti a művész feladatának. Nietzsche úgy gondolja, „a művészet azért van, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba”, Einstein úgy, hogy a képzelőerőhöz nincs szükség tudásra, Kundera pedig úgy, hogy a művészetnek a saját történetét kell megteremtenie. A különféle álláspontok közt felmerülhet egy új kérdés: milyen szereppel bír a művészet egy értelmi akadályozottsággal élő ember számára?
„Integrált művészet felsőbb fokon!”
2015 szeptemberében indult el a Fogd A Kezem Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának közös projektje, az „Art Brut” névre keresztelt kreatív szeminárium, amely során az alapítvány intellektuális képességzavarral élő Fiataljai az egyetemi hallgatókkal alkotnak együtt.
A kezdeményezés az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. támogatásával valósult meg, az „ART BRUT – Integrált művészet felsőbb fokon!” címen futó, nyertes pályázat keretében (ennek adatait lásd alább).
Elindulása óta rendszeresen, félévről félévre újra megrendezésre kerülnek a szemináriumi alkalmak, melyek folyamán az alapítványi Fiatalok egy-egy kreatív csapata és a PTE festészet és szobrászat szakos hallgatói a Művészeti Kar kurzusvezetője, valamint dr. Zsin Bence DLA vezetése mellett készítenek festményeket, rajzokat és egyéb alkotásokat.
A program célja, hogy a művészet és a közösségi élmény által erősítse a nyitottság, az elfogadás és az egymásra odafigyelés értékeit. A közös alkotás, amellett, hogy segít kapcsolatot építeni, rávilágít az együttműködésben rejlő lehetőségekre és mindkét oldal számára egy másik világba nyit ablakot.
De mi is az az „Art Brut”?
A „nyers művészetet” jelentő kifejezés Jean Dubuffet, a 20. század meghatározó francia festő- és szobrászművészéhez vezethető vissza. Szerinte a „hivatalos”, akadémiai művészet túlságosan szabályozottá, elitistává és utánzóvá vált, ezért már nem képes valódi emberi tapasztalatokat kifejezni. Ez a gondolat irányította a figyelmét a társadalom peremére szorult csoportok felé: olyan alkotásokat kezdett megfigyelni és gyűjteni, amelyeket elmegyógyintézetek kliensei, rabok, nehéz körülmények közt élők készítettek.
Bár Dubuffet maga jómódú polgári családból származó, akadémiai képzésben részesült művész volt, már fiatalon, az 1920-as években kiábrándult a klasszikus megközelítésmódokkal dolgozó alkotói világból. Úgy vélte, a konvenciók által a művészet elveszíti spontaneitását, őszinteségét és hitelességét.
Mikor hosszas kihagyás után 1942-ben visszatért, stílusát már egy újfajta szemléletmód határozta meg. Svájci elmegyógyintézetekben tett látogatásai által inspirálva elkezdte összeállítani a kezeltek alkotásaiból álló gyűjteményét és 1948-ban megalapította a „Compagnie de l’Art Brut” társaságot a műfaj kutatásának előmozdítása érdekében.
Az Art Brut mozgalom ezután egyre jelentősebb népszerűségre tett szert. Eleinte Európában terjedt el a formabontó műfaj, majd később az amerikai művészeti színtérre is hatást gyakorolt. Az addig domináns, klasszikus „izmus”-ágazatoktól eltérően ez nem korlátozódott egy egységes stílusra, az esztétikai sokszínűséget inkább az alkotó személyek helyzete kötötte össze.
A név is árulkodó: a művészet nyersessége abban rejlik, hogy az alkotó ebben az esetben ösztönösen nyilvánul meg; mindaz, ami megfogalmazódik benne, szabályok nélkül, eredeti formájában kerül kifejezésre. A műfaj így nem igényel sem előzetes művészeti tudást vagy képességeket, sem presztízst, rangot vagy szakmabeli elismertséget – ellenkezőleg: itt éppen azok kapnak szót, akiket egyébként kevésbé hall meg a világ.
„Minél banálisabb egy dolog, annál jobban megfelel nekem”, mondta Dubuffet 1945-ben. „Szerencsére nem tartom magam semmilyen szempontból kivételesnek. Festményeimben egy átlagos, hétköznapi ember látásmódját szeretném visszahozni.” Ez a gondolkodásmód áll a Dubuffet-féle Art Brut stílus mögött: a konvenciók hátrahagyásával adni vissza a vásznon az ember őszinte érzéseit, benyomásait – úgy, ahogy vannak; őszintén, kendőzetlenül.
Fiatal művészeink, művész Fiataljaink
Magyar viszonylatban is több Art Brut-jellegű kezdeményezés figyelhető meg, legyen szó pszichiátriai kliensek alkotói tevékenységének támogatásáról (pl. Budapest Art Brut Galéria), vagy intellektuális képességzavarral élők számára szervezett művészeti programokról (pl. Autistic Art Alapítvány). Emellett számos hazai támogató szervezet nappali ellátásában is megjelennek kreatív fejlesztő és művészetterápiás tevékenységek.
Ide sorolható alapítványunk is, ahol többféle formában nyílik lehetősége Fiataljainknak a közösségi alkotásra. Terápia- és munkaotthonunkban öt műhelyben tevékenykednek a napjaikat nálunk töltő Fiatalok, melyek közt található kerámiás-, és kreatív-, és gyertyaöntőműhely is, ahol a napi tevékenységek termékeink készítéséből állnak. Ezen felül rendszeresen adódik alkalom szervezett kreatív programokra is, hol művészetterápiás foglalkozás, hol fotókiállítás, hol pedig általános iskolás diákokkal való közös festések formájában.
A PTE Művészeti Karával közösen megvalósított Art Brut egyike ezeknek a lehetőségeknek, és talán egy a legkülönlegesebbek közül: ilyenkor Fiataljainknak nemcsak az alkotás maga, de a helyszín (Zsolnay Negyed, illetve a Kar környéke), az egyetemisták jelenléte és a teljes program élményt jelent.
A közösen készített művekből később gyakran kiállítások nyílnak, erre példa lehet a 2019-es budapesti bemutató, a 2023-ban a Zsolnay Negyed Kemence Galériájában megrendezett, „Összefonódó világok” című kiállítás, vagy a 2024-ben, a JPM (Janus Pannonius Múzeum) Múzeum Galériájában megnyitott, „Hogy látva lássanak” című tárlat.
Az Art Brut (mind a műfaj, mind a szemináriumsorozat) megközelítésmódja tehát több szempontból is jó hatással lehet az intellektuális képességzavarral élőkre. Támogatja integrációjukat a társadalomba, a kívülállónak segíthet megérteni az ő nézőpontjukat, ezáltal erősítve az empátiát és az elfogadást, míg arra is rámutat, hogy különbözőségünk nem hátrány. Hogy tekinthetünk erre a különbözőségre másként is: olyasvalamiként, ami összekovácsol és amiből tanulhatunk. Mert, ha két különböző világ találkozik a vászonnál, abból nem születhet más, csak valami különleges.
A pályázat adatai:
Pályázati kód: FOF2019/44
Cím: ART BRUT – integrált művészet felsőbb fokon!
Időtartam: 2019.09.01. – 2020.10.08.
Összeg: 2.498.160 Ft.