Oszd meg Te is

CSR – vagy ahogyan már használják CSR 2.0, vagy vállalati társadalmi szerepvállalás.

Egy biztos, változik, módosul a meghatározás, új szelek fújnak ezen a területen. Mert ma már nem elég egy egyszerű szponzorációs megállapodás, mely kommunikációs felületek nyújt a támogató számára, és kiváltképp nem elegendő a pénzügyi adomány. Aki ad, ugyanis, egyre jobban elvárja az átláthatóságot, üzleti érdekei alapján pedig – bár egyfajta önkéntességről van szó – elvárja az érték visszacsatolását, azaz ma már közös(!) eredményeket kell elérni egy-egy CSR-projekten belül.
Ez az új szellem terjedőben, a civil szervezetek egymás után szembesülnek az új helyzettel.
A Fogd A Kezem Alapítvány alkalmas és nyitott újszerű CSR-programok megvalósítására, ahol a támogató – annak módjától függetlenül – ugyanúgy nyer, mint az adományozott civil szervezet.

Ha megbízható, üzleti együttműködésekben is jártas civil szervezete keres,
ha támogatni szeretné fogyatékossággal élő fiataljainkat, valamint
ha üzleti céljait szeretné erősíteni pr-elemekkel vagy kreatív ötletekkel,
keressen bennünket!

Zámbori Bíró Tamás
üzletfejlesztési és kommunikációs vezető

E-mail: kommunikacio@fogdakezemalapitvany.hu


A CSR előtérbe kerülése
A jóléti államok meggyengülésével a nagyvállalatok nagyobb hatalomra és befolyásra tettek szert. A 20. század végén a kormányok a modern társadalmak olyan problémáival találták szembe magukat, melyek megoldása meghaladta képességeiket. A természetes környezet fenntarthatósága kérdésének kezelése egyrészt túlmutat a kormányokon, másrészt a társadalmi jólét csökkentésével jár, mely nem népszerű feladat. A 80-as években és a 90-es évek elején olyan jobbközép kormányok kerültek hatalomra, melyek a piac liberalizációját hangsúlyozták. A szakszervezetek meggyengültek, és nagy, állami, közszolgálatot ellátó vállalatok kerültek magánkézbe. Mindezek hatására a gazdaság, befolyásának növekedésével egyidejűleg, számos állami szerepet vett magára, és ezzel felelősségi köre is nőtt. A globalizáció részeként a cégek kiterjesztették működésüket az egész világra, az államhatárok jelentőségének csökkenésével, a kormányok befolyásolási és ellenőrző képessége is redukálódott. A multinacionális cégek olyan országokba helyezték ki bizonyos tevékenységeiket, ahol a szabályozások gyengébbek voltak. Ennek következtében számos olyan etikai kérdéssel találták szembe magukat, melyek megoldására nem rendelkeztek általánosan elfogadott külső vagy belső szabályozással, illetve ha léteztek is ilyenek a vállalaton belül, akkor sem azonos módon alkalmazták azokat a különböző térségekben. Ezen felül tevékenység-kihelyezési gyakorlatuk sok esetben egy káros versenyt (race to the bottom) indított el az elmaradott országok körében. Mivel olyan területeket választottak, ahol kevesebb a működést hátráltató vagy nehezítő tényező, mint a magas adók, a környezetvédelmi előírások, és a munkajog 6 szabályozása, az országok egymással versengve igyekeztek a vállalatoknak megfelelő környezetet biztosítani. Ezek következtében előtérbe került a vállalatok elszámoltathatóságának, ellenőrzésének dilemmája. A globalizáció hatására a civil szervezetek is megerősödtek, nemzetközivé váltak, és képesek voltak felhívni a közvélemény figyelmét számos negatív gyakorlatra. Ennek eredményeképp a 80-as évektől számos botrány robbant ki, melyek a gazdaságot is szembesítették saját felelősségével. A 80-as években létrejött egy olyan kezdeményezés, melynek középpontjában a társadalmilag felelős befektetések (SRI) álltak. A fordulat a Dél-Afrikában működő külföldi vállalatok bojkottálásához köthető. A befektetések kivonásának alapjául az a gondolat szolgált, hogy az egyének nem akarták az elnyomó apartheid rendszert tőkéjükkel támogatni. Bár a bojkott 1993-ban véget ért, hatása maradandónak bizonyult. A befektetéseknél ezentúl már több társadalmi szempontot is figyelembe vettek. A 90-es évek elején napvilágra került, hogy a Nike különböző ázsiai üzemeiben etikailag kifogásolható gyakorlatot folytat. Gyáraiban gyerekeket foglalkoztat, és nem veszi figyelembe a munkavállalói és emberi jogokat. A Nike cég körül a kilencvenes évek közepén kirobbant botrány 15 százalékos részvényárfolyam zuhanást okozott. Ebben az időszakban, amikor a közvéleményt elkezdte foglalkoztatni a gyerekmunka és az elmaradott országokban működtetett, az emberi jogokat semmibevevő üzemek (sweatshops) kérdése, nem az adott országok kormányai, hanem az érintett ruházati cégek (Nike, C&A, Disney, Marks&Spencer, Levi’s stb.) voltak kénytelenek válaszlépéseket tenni. A botrány óta, mind a Nike, mind Reebok és a Puma bevezetett egy etikai magatartás kódexet, melynek célja, hogy a beszállítóik működésében kiküszöböljék az emberi jogok megsértését.

A vállalati társadalmi felelősségvállalás olyan törekvés, melynek értelmében a vállalatok önkéntes alapon üzleti tevékenységükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseket is, és ezen elvek mentén alakítják kapcsolataikat érintettjeikkel. (Európai Bizottság, 2001)

Ugyancsak a 90-es évek elejére tehető a Shell olajipari cég konfliktusa a nigériai ogoni néppel és a nigériai kormánnyal. A vállalat az 1940-es évek óta jelen van az országban. A kormánynak tulajdonosi többsége van a helyi cégben, és erősen függ annak működésétől. A befolyó összeg bevételének mintegy 80%-át adja, melyből nem juttat vissza a kisebbségeknek. Az ogoni nép Nigéria, olajban az egyik leggazdagabb területén él. 1990-ben egy ogoni vezető megalapította a MOSOP szervezetet, melyen keresztül sikerült felhívnia a nemzetközi figyelmet a nigériai állapotokra. Egyrészt azzal vádolta a vállalatot, hogy az általa biztosított állami bevétel miatt maradhat még mindig az elnyomó rezsim hatalmon, másrészt a sérült olajvezetékek és olajfeldolgozás jelentősen károsítják a környezetet, amiben élnek, és a vállalat nem nyújt ezért kompenzációt. 7 A konfliktus 1993-ban fordulatot vett, amikor kormány erőszakkal és az emberi jogok megsértésével válaszolt. A szervezet kilenc vezetőjét letartóztatta, és halálra ítélte. A vállalat nem sokkal a kivégzések előtt a nigériai elnökhöz fordult kegyelemért, de ez már túl későnek bizonyult és 1995 novemberében a vezetőket kivégezték. A nemzetközi felháborodás elsöprő erejű volt, és mindenki a vállalatot hibáztatta. A Shell ebben az esetben nem fogadta el a MOSOP szervezetet saját érintettjeként, és ez nagy erejű bizalomvesztést, illetve a cég jó hírnevének megrongálódását eredményezte. A Shell körül mégegy botrány alakult ki ebben az időszakban. A cég meg akart szabadulni a már működésképtelen, az Északi-tengerben lévő, Brent Spar nevű olajplatformjától. Többéves kutatásaik arra az eredményre jutottak, hogy a legbiztonságosabb megoldás, ha elsüllyesztik azt az Atlanti-óceánban. Az Egyesült Királyság kormánya hosszas tárgyalások után beleegyezett a műveletbe. Ennek ellenére a Greenpeace szervezet elfogadhatatlannak tartotta ezt a megoldást és kampányt indított a vállalat ellen. Véleményük szerint a platform annyi veszélyes anyagot tartalmazott, hogy az hatalmas károkat okozott volna a környezetnek. Saját kutatásaikkal igazolták ennek részleteit. A vállalat azonban nem értett egyet egyrészt a kémiai anyagok tartalmának mennyiségével, másrészt úgy vélte, hogy annyira mélyre süllyesztenék el a platformot, hogy az semmilyen módon nem érintené az élő környezetet. Amikor a vállalat elkezdte a munkálatokat a Greenpeace drasztikus lépéshez folyamodott, tagjai elfoglalták a platformot, és ezzel egyben bojkottra szólították fel az embereket. A kampány annyira sikeres volt, hogy a vállalat 1995-ben meghátrált és a különböző érdekcsoportokkal folytatott széleskörű konzultáció után a platformot egy norvég fjordhoz vontatták, majd lebontották. Későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a Greenpeace tévedett, és nem találtak semmilyen bizonyítékot állításaik alátámasztására. De addigra már az emberek elvesztették hitüket a vállalat szavahihetőségében.

Mit nyer a vállalat?
A CSR
– hozzájárul a vállalat hosszú távú fenntarthatóságához
– növeli a vállalat megbecsültségét, segíti a külső és belső bizalom kialakítását
– fokozza a munkatársak elkötelezettségét és innovációs teljesítményét
– csökkenti a kockázatokat
– lehetőséget ad a pozitív megkülönböztetésre
– segítségével új kapcsolatok, együttműködések építhetők ki az érintettekkel

Forrás: Mosonyi Szilvia


Oszd meg Te is